loading ...
FEDEZD FEL
Úti célok
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
     

    Sándor Kúria

    BOGÁT

    Csíkszentmihály

    Csíkvacsárcsi

    GPS: 46.46787, 25.800916

    mutasd a térképen

    Tel. 1:

    E-mail:    ̶

    üzenet küldése hozzáadva tervezőhöz
    Nincsenek adataink a működtetési/látógatási időpontokról!
    Utolsó frissítés: 2015 Agusztus 20
    Sándor Kúria

    Általános bemutató - Sándor Kúria Csíkszentmihály

    A Sándor kúria maradványait (16. század) a falu határában lehet felkeresni (a Rákos-patak mentén). A kúria romjai helyi érdekeltségű régészeti lelőhelyként szerepel az országos hivatalos műemegyzékben. Állítólag 1533-ban itt írták a Csíki Székely Krónikát. Első másolatát a Csíki Székely Krónikának 1796-ban Farkas Nepomuk János küldi el Csíksomlyóról Aranka Györgynek. Nyomtatásban 1818-ban jelenik meg először. Jókai is megemlíti a Bálványosvár című alkotásában. Nagyon sokan komolyan vették, többek között Szabó Károly és Orbán Balázs. Ezt csalárdságnak, szemfényvesztésnek, koholmánynak tartotta Jerney Károly és Nagy Géza. A tudományos kutatók Szádecky Lajos hatására nem tekintették hivatalos okiratnak a krónikát. 1905-től már nem vélték „titokzatos nemzeti értéknek”. 

    A falu határában lévő „kincs”, amely nem csak a helyi, de egész Székelyföld középkori története szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A falu keleti szélén, a patak jobb, északi partján, mintegy két hektáron sűrű régészeti lelőhely húzódik, amit Sándor-kúria néven emlegetnek. A kaszálóként használt területen ma is látszanak beomlott pincehelyek, épületekre utaló halmok, és a régi utazók beszámolói szerint itt még száz éve is álltak a romos kőépületek falai. 1904-ben egy Jósa nevezetű tanárember felmérte az akkor látható falakat, rajzán négy nagyobb kőépület, és több palotaméretű romot is felismerhetünk. A területen terepbejárások során 16. századi cseréptöredékeket találtunk, azaz az épületek nagy része ekkor lehetett használatban. Tulajdonosa nagy valószínűséggel az a Fejér György lehetett, aki 1566-ban Vacsárcsiban kapott jelentős adományt a királytól.
    A Fejér-családnak tehát félezer évvel ezelőtt már hatalmas, több kőépületet magába foglaló, bizonyára kerített udvarháza, kúriája volt a faluban. Akkor, amikor a legtöbb településen még szinte kizárólag csak fa épületek álltak, kevés kivételként egész Csíkban mindössze tucatnyi templom idézhető fel. Fejér György kortársai között ugyan volt egy-két székely nemességre jutó előkelő család Csíkban (Beczek, Andrássyak, Lázárok, Balaskók), de az ő udvarházaik részben, vagy teljesen elpusztultak, illetve a későbbi beépítések miatt nehezen kutathatók. Pusztulásukat többnyire a hűtlenség miatt kiváltott királyi bosszú, a nemeseket gyűlölő közszékelység rombolásai, a külső támadások, illetve a gazda, örökösök hiánya okozta.
    A vacsárcsi udvarház tehát impozáns méreteivel, látható-azonosítható épületeivel a csíki 16. századi székely előkelők emlékanyagának, a korabeli székely anyagi kultúra egyik, ha nem a legfontosabb emléke.
    Jelenleg használt, némileg megtévesztő nevét az úgynevezett Csíki Székely Krónika nyomán kapta, mely szerint az itt álló épület a csíkszentmihályi Sándor család birtoka lett volna. A feltételezést azonban hiteles írott adatok nem erősítik meg, így például a Sándor-család levéltárának sokszáz oklevelében egy szó sem esik egy esetleges vacsárcsi birtokról.
    2012-ben Hargita Megye Tanácsa, a vacsárcsi közbirtokosság, a csíkszentmihályi polgármesteri hivatal, és a Sógor-család támogatásával, az ELTE Régészeti Tanszékének és a csíki Székely Múzeum részvételével megkezdődött a lelőhely régészeti kutatása. A régészeti ásatások során kiderült, hogy a kő épületek nem egyszerre épültek fel, hanem egy kisebb, korábbi épület bővítésével jöttek létre. A feltárt épület környezetében gyűjtött leletanyag szerint a kúria rendszeres használata a 16. század közepéig adatolható. Ennél későbbi letetek egyelőre nem nagyon kerültek elő, ezért valószínű, hogy tulajdonosa belekeveredett a Bekes-féle lázadásba, melynek leverése után vagy elesett, vagy elkobozták javait, miként például az Andrássyak csíkszentkirályi birtokait is. Ugyanakkor kiderült, hogy a 16. századi kő épületeket megelőzte egy korábbi felszínre épített talpgerendás 15. századi épület, azaz több építési periódussal kell majd számolni.

    Itt volt: 0 Te voltál már itt?
    Szeretne visszatérni ide: 0 Szeretnél visszatérni ide?
    Szeretne eljutni ide: 0 Szeretnél eljutni ide?
    A hely tetszik: 0 Neked tetszik ez a hely?
    NÉV NEGATíV VÉLEMÉNYEK (0) POZITíV VÉLEMÉNYEK (0) TURISTÁK KÉPEI
    Nincsenek hozzászólások.

    Légy te az első aki megosztja véleményét másokkal.
    -
    Szavazott 0 személy
    Szavazásod: -
    Vélemények cseréje segíti a helyes döntéshozást. Véleményezd te is
    Új vélemény + fotók hozzáadása
    Új hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Ha korábban regisztráltál már oldalunkon, akkor lépjél be, ha nem, akkor pár perc alatt regisztrálhatod magad.
    what's nearby
    Keresés a vonzáskörzetben
    • szálláshelyek
    • gasztronómia
    • szolgáltatások
    • látnivalók
    • események
    • programajánlatok
    • túraútvonalak
    lorem ipsum
    lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
    lorem ipsum

    loading ...

    Sándor Kúria Csíkszentmihály - bogatregio. eu

    Sándor Kúria Csíkszentmihály. Általános bemutató, kapcsolattartási adatok, térkép, kommentek Sándor Kúria Csíkszentmihály