Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a
napon hajtották ki utoljára a csordát. Katalin-napkor egy zsákba dughagymát
szedtek és felkötötték a szabadkéménybe, hogy meleg és gőz járja át. Katalin
napja időjósló és szerelmi varázsnap is. Régen az ünnep után sem lakodalmat,
sem táncmulatságot nem rendeztek, mivel közelgett az adventi időszak.
Szokás volt Katalin-napján valamely
gyümölcsfa ágát vízbe tenni - ez volt a Katalin-gally - , ha ez Karácsonyig
kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a
következő évben férjhez mehet. Sóvidéken a lányok Katalin-napi szokása az
orgonaág virágoztatása volt. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak és
mindegyiknek legénynevet adtak. Úgy tartották, amelyik ág kivirágzik
karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije.
Időjósló megfigyelés szerint, ha Katalinkor kopog, Karácsonykor tocsog.
Ennek a fordítottja is érvényes, ami azt jelenti, hogy a Katalin-napi fagy esős
Karácsonyt hoz, a Katalin-napi eső pedig szép, fagyos ünnepet. Ha Katalin
szépen fénylik, a Karácsony vízben úszik. Ezt bizonyítja a közmondás is: ha
Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor Karácsonykor sáros lészen.
Madéfalva
Önkormányzata és a Madéfalvi Ifjúsági kezdeményezés évek óta megrendezi a
Katalin bált.
what's nearby
