Eredeti neve Amadéfalva volt. Elsõ birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven. 1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le 200 székelyt, akik tiltakoztak a határõrezred felállítása ellen („madéfalvi veszedelem”). Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerzõdésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.Madéfalva életében jelentõs változásokat hozott a vasút. Az elsõ vasútvonalat 1897. április 5-én avatták fel. A 72 km hosszú sínpálya Sepsiszentgyörgytõl Madéfalváig terjedt. Egy fél év múlva, október 18-án helyezték forgalomban a MadáfalvaGyímesbükk (42 km) vonalat. Madéfalva jelentõs csomoponttá vált, a 20 század elején a községben akkora vasúti központ volt, mint ma Marosvásárhelyen. A madéfalvi vasútállomás az évtizedek folyamán többször változtatott nevet.  A két világháború közti idõszakban Ciceu és Petru Rares néven szerepelt, a magyar világban, 194o-1944 között viszakapta egykori nevét: Madéfalva. 1945-tõl Ciceu (Csicsó) néven jegyezték a hivatalos dokumentumokban. A helyi tanács kezdeményezésére 2005. április 22-tõl ismét Siculeni-Madéfalva tábla várja az utasokat.